Ez azt jelenti, hogy laza hétköznapi edzések, semmi keménykedés, tegnap csak egy fél óra volt az egész, de cserébe elég eseménytelen is ez a hét.
Mindenesetre rossz passzban vagyok, szóval nem is nagyon van mit írjak. Vannak időszakok, amikor sehogy nem találom a helyem, és nem jó úgy, ahogy van. Ezen túl kell lépni, és idővel jobb lesz, és jobb lesz a kedvem, vagy legalábbis Nixi Coelho bölcsességei térnek vissza.
Most már nagyon várom a tavaszt, a friss zöldségeket, epret, rebarbarát, és a napsütést minden mennyiségben. Mondjuk ezzel nem oldódik meg az alap problémám, de legalább már sokáig lesz világos, és még van remény, hogy hazaérjek időben.
Várom a hétvégét, most két terepezős nap is van kilátásban, az már elég jól hangzik.
Szóval várakozó álláspont, aztán majd hétvégén a lovak közé csapunk! Még kétszer kell felkelni a héten...
 |
| Daily motivation. Well said. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése